A falvakban otthonteremtők valamennyien jogosultak lesznek az 5 millió forintos áfa-visszatérítésre jövő év elejétől - mondta a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa pénteken az MTI-nek. Gyopáros Alpár emlékeztetett: Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány elfogadta a 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet. E terv egyik pontja szerint 2020. január 1-jétől azok a falvakban élők, akik új házat vásárolnak, építenek vagy meglévő házukat felújítanák, bővítenék, ötmillió forintig visszaigényelhetik az áfát. A most bejelentett áfa-visszatérítés abban különbözik a falusi csoktól, hogy nem kell igényelni, és nem kötik gyermekvállaláshoz a támogatást, vagyis mindenkire vonatkozik, aki kistelepülésen új lakóingatlant épít, illetve használt lakóingatlant bővít, felújít. Ez újabb több millió forintos támogatást jelent a falvakban otthonteremtőknek - tette hozzá Gyopáros Alpár. A támogatás részleteit a következő hónapokban fogják kidolgozni.

Megjelentek a Magyar Közlönyben a 2019. július 1-jén induló falusi CSOK részletszabályai, ennek értelmében 2486 kistelepülésen használt lakás vásárlására is felvehető  2022 közepéig. Lakóingatlan vásárlásánál egy gyerek esetén legfeljebb 600 ezer, két gyereknél 2,6 millió, három vagy több gyereknél 10 millió forint igényelhető. Ha csak bővíteni vagy korszerűsíteni szeretne a család, akkor ezeknek az összegeknek a fele a limit. A támogatásokhoz igazolni kell, hogy legalább az egyik szülő egy éve folyamatosan tb-biztosított vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanul, emellett büntetlen az előélete. A 10 milliós csokhoz kétéves munkaviszony kell, amelyben maximum 30 napos megszakítás lehet, és a közmunka ebbe nem számít bele. Települések listája

Az építőiparban alkalmazható kedvezményes általános forgalmi adót eredetileg csak 2019. december 31-ig lehetett volna alkalmazni. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és egyéb érdekképviseletek már hosszabb ideje célul tűzték ki az 5 % ÁFA valamilyen formában történő fenntartását. Az Országgyűlés végül meghosszabbította az 5 %-os ÁFA alkalmazhatóságát. A köztársasági elnöknek 2018. november 18. napján megküldött javaslat 63. §-a az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) az alábbi 327. § rendelkezéseivel egészíti ki:

Forrás: https://epitesijog.hu/2200-egyszer-bejelentesek-eseteben-is-maradhat-meg-az-5-szazalekos-afa
Létrehozva: 2018.11.30.

2020. január 1-jétől ismét a normál 27%-os áfa kulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1. napjától kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes 5%-os adómértékkel adózzon olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert. A 150 négyzetméteres küszöbérték a többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra, míg a 300 négyzetméteres küszöbérték az egylakásos lakóingatlanra vonatkozik. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.  A NAV tájékoztatója az alábbi linken érhető el:

Forrás: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Tajekoztato_20180927.html
Létrehozva: 2018.10.13.

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Az_osszes_hasznos_ala20160818.html linken elérhető a NAV tájékoztatója a hasznos alapterület értelmezése az Áfa tv. alkalmazásában.
A pinceszint – az összes hasznos alapterület fent ismertetett fogalmára, valamint az OTÉK 1. számú melléklet 99. pontjára figyelemmel – építményszintnek minősül, ezért azt figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, különös tekintettel arra is, hogy a pinceszinten általában tároló helyiség létesül, amelynek szabad belmagassága – az OTÉK 85. § (3) bekezdése) pontja alapján – legalább 1,90 méter.

A külső tartózkodó terek (terasz, erkély, tornác, loggia) összes hasznos alapterületbe való tartozásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni az OTÉK hivatkozott rendelkezéseire, amelyek szerint hasznos alapterület a nettó alapterület azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 méter. A nettó alapterület pedig a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Mivel a felsorolt tartózkodó tereket (terasz, erkély, tornác, loggia) részben vagy egészben épületszerkezet fogja közre (például korlát, mellvéd vagy épület falszakasza), ezért ezen terek azon hasznos alapterületét is figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter. Fontos, hogy az említett külső tartózkodó terek esetében a belmagasságra vonatkozó feltétel kizárólag akkor értelmezhető, ha ezen terek fedettek. Ebből következően a fedetlen vagy az 1,90 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek nem tartoznak bele az Áfa tv. szerinti összes hasznos alapterületbe.

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20160822_ujszabalyok_nav_a_terasz_hasznos_alapteruletre_afa_miatt
Létrehozva: 2016.08.30.

Az építési törvény ez év elejétől megengedi, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén - építési engedély helyett - az építtetőnek elegendő bejelentenie építési szándékát az építésügyi hatósághoz. A bejelentést az építés megkezdése előtt 15 nappal kell megtenni.Ha elkészül az épület, akkor pedig nem használatbavételi engedélyt, hanem a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni. Ha az előbbi bejelentéstől nem telt még el 3 év, akkor a bizonyítványt ingyen adja a hatóság, majd a 3 és 4 év közötti időszakban 200 ezer, továbbá pedig évente 100 ezer forinttal emelkedő igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha valaki a bejelentés hatályának az utolsó - a tizedik - évében kéri a bizonyítványt, akkor azért már 1,4 millió forintot kell fizetni.

A Magyar Közlönyben megjelent és július 1-től hatályos kormányrendelet szerint az építési szándék bejelentését az elektronikus építési napló "készenlétbe helyezésével" kell megtenni. Ezen az elektronikus felületen kommunikálnak ettől az időponttól az építés szereplői a hatósággal. A naplóba fel kell tölteni a kivitelezési dokumentációt is.

Az  építtető és az  építész tervező, a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető legalább hat alkalommal ellenőrzi az építést, az utolsó ellenőrzéskor rögzítenie kell az építési naplóba azt, hogy az épület - a kivitelezési dokumentáció szerint - elkészült. Ezért a tervező legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét kérheti el. Miután jelenleg a kötelező legkisebb munkabár 111 ezer forint, a díj 166 ezer 500 forint lehet.

A ház elkészültéről kiállított hatósági bizonyítványt is az elektronikus építési naplóba tölti fel a hatóság. Ha fizetni kell a bizonyítványért - mert a bejelentéstől számított 3 éven túl készült el az épület -, akkor előbb igazolni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetését.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet pedig azzal a szabállyal egészül ki, Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületeknél az építési területen, jól látható módon fel kell tüntetni:

(7) Az Étv. 33/A. §-a szerinti lakóépület építése esetén – a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül – az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni
a) az építtető nevét, megnevezését,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját,
c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát,
d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését,

e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését.

Forrás: http://www.napi.hu/ingatlan/epitkezne_fontos_valtozasok_jonnek_juliustol.616179.html
Létrehozva: 2016.06.20.

Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv előírja, hogy a tagállamoknak biztosítani kell, hogy:
„a) 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és
b) 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek.”  
Bővebben: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:153:0013:0035:HU:PDF

A passzívházak minimális káros anyagot juttatnak a természetbe. Az ilyen építmények évente négyzetméterenként 15 kWh energiával üzemeltethetőek. Öt év múlva valószínűleg a német és osztrák tendenciák lesznek érezhetőek Magyarországon is, ami azt jelenti, hogy az új épületek mintegy 30 százaléka passzívházként épül. Az Európai Unióban 2020-tól minden házat kötelező ezzel a technológiával építeni a tagországokban. Az irányelvben meghatározásra kerültek az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények, melyeket szinte kizárólag a jelenlegi passzívház követelményeknek megfelelő épület tud teljesíteni. A meglévő épületek esetében az irányelv előírja, hogy a felújítások során a korszerűsített épület energiahatékonyságát az új épületekre vonatkozó követelményeknek megfelelően szükséges biztosítani, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható.

Létrehozva: 2016.01.04.

Az egyszerűsített eljárásnak megfelelően az ingatlan építtetője a nevének (vagy cégnevének) és lakcímének (vagy székhelyének) közlésével, a kivitelezés előtt 15 nappal köteles bejelentést tenni az építésügyi hatóságnál. A bejelentéseket az Építési törvény által meghatározott egyszerűsített bejelentési dokumentáción kell megtenni. Ezzel a bejelentéssel az ingatlan építése megkezdhető. A bejelentési eljárás tehát egy lényegesen egyszerűbb procedúra, mint a korábbi építési engedélyeztetés, mivel itt nem kell megvárni a hatósági határozatot. Ezt az egyszerűsített engedélyezési eljárást terjesztette ki az Országgyűlés a 2017. március 21-i törvényjavaslat elfogadásával a 300 négyzetméter feletti lakóingatlanokra.

A legfontosabb törvénymódosítás az 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv. érinti):

Forrás: http://tervlap.hu/cikk/show/id/5185?utm_source=dlvr.it&utm_medium=facebook
Létrehozva: 2017.03.30.